Futás szempontjából is nagyon jó kis hely ez a Luxemburg, mindig akad valami érdekes esemény. Most például ez a Trail Uewersauer. Egy Heiderscheid nevű észak-luxemburgi faluban rendezik, 50 km. Na ezt nem futottuk le, viszont idén másodszorra indultunk az öcsitávon, a 10K ún. Sprint Trailen. Egész sokan összejöttünk, sőt, volt aki élete első 10K-jának választotta ezt a versenyt (Karesz és András). Azért az 50K-n is akadt magyar, Balázs a Schumanból, aki végigcsinálta az egészet. Le a kalappal.
Fura idő volt, kifejezetten meleg (10 fok) és szemerkélt az eső. Ez arra volt alkalmas, hogy az erdei szakaszokon bokáig érő sárban tapicskoljunk, illetve a lejtőkön korcsolyázzunk. Később szerencsére elállt. Szóval a terep részben erdei (dagonyázás) részben aszfaltos út volt, ez utóbbi nekem jobban fekszik. Két nehezebb emelkedő volt a pályán, egy két kilométeres a közepén, meg egy másfeles a legvégén. Ez utóbbit többen az „aljas” jelzővel illették, mivel a célvonalig tartott. Külön nehezítésként - még az elején - el kellett futni egy sertéstenyésztő-telep mellett, ahol a sűrű trágyaszagban nehezebb volt futni, mint hollókat repülni tanítani a víz alatt. Kábé a felénél, a hosszú emelkedő után következett a frissítőpont (ravi), de ott nem mertem megállni, mert akkor nehéz lett volna újra rávenni magam a futásra. Ha meg nem állok, meg akkor mindig félrenyelem a vizet (vagy teát), és akkor tíz percen át azt köhögöm kifelé. Különben is azt mondják, hogy egyórás erőkifejtésnél még nem kell frissítés. A végén jött a második emelkedő, ami elég demoralizáló, mert sokkal jobban esett volna egy kicsit sprintelni a végén, mint hegyet mászni. Na de ez a verseny úgysem a komfortról szólt...
Szerencsére az idén nem fotóztak a célnál, mert tavaly nagyon rosszul néztem ki. Idén – hála a Bambesch-beli kínlódásoknak – majdnem három percet sikerült javítani a tavalyi eredményen.
A végén jó sokáig kellett sikálni a kútnál a cipőket, mire kilátszott az eredeti szövet. A vízálló csukák egyértelműen taroltak.
Végül külön riszpekt a kőkemény újoncoknak, Andrásnak és Karesznak, akik gyakorlatilag felkészülés nélkül estek neki ennek a kemény pályának. Még a benyelt ipari mennyiségű energiazselé sem homályosíthatja el hősiességüket.
Azért is jó egy ilyen verseny, mert felmerült néhány gyakorlati kérdés is a taktikával kapcsolatban. Tomi az emelkedőkön sétált, a lejtőkön rohant, ahogy a csövön kifért. Én végig kocogtam, de ki is purcantam a végére, és tovább tartott regenerálódni. Orsi az elejét nyomta meg, Ágiék egyenletesebb tempót mentek. Volt aki előtte kávézott, mások energiazseléztek, és közben kaptam be egy kis szőlőcukkert. Ezek a témák mind megérnek majd egy-egy külön posztot.
Ja, és fotó sajna nincs, mert a hivatalos képeken nem vagyunk rajta, mi meg nem fotóztunk...
A magyar csapat eredményei
Hely | Rajtszám | | Név | Valós | Bruttó | Nemek szerint |
19. | 510 | | BOSZE Attila | 48:22 | 48:38 | 18 | hom |
25. | 606 | | NEMETI Tamas | 51:05 | 51:13 | 24 | hom |
52. | 526 | | GÉMES Attila | 55:55 | 56:12 | 43 | hom |
61. | 547 | F | BATHORY Agnes | 58:39 | 58:55 | 12 | fem |
62. | 529 | | BATHORY GUTYAN Jozsef | 58:40 | 58:56 | 50 | hom |
64. | 561 | F | LUKOCZKY Orsolya | 58:58 | 59:12 | 14 | fem |
76. | 557 | F | MOLNAR Timea | 1:02:09 | 1:02:23 | 21 | fem |
87. | 550 | F | BARNA Judit | 1:06:02 | 1:06:10 | 26 | fem |
94. | 609 | | KOVÁCS-BOKOR Károly | 1:09:37 | 1:09:52 | 63 | hom |
96. | 607 | | BLUM Laszlo | 1:11:33 | 1:11:45 | 65 | hom |
98. | 610 | | MAGYAR Andras | 1:12:14 | 1:12:28 | 66 | hom |
99. | 558 | F | HORUCZI Katalin | 1:12:52 | 1:13:08 | 33 | fem |
A verseny számokban: 10K 250m szintkülönbség, 101 résztvevő, legjobb idő: 00:37 (ez egy állat), legidősebb résztvevő: 60 éves (Réka apukája), nők aránya 33%